Az információs társadalom korában minden magára valamit is adó cégnek jelen kell lennie az interneten, így honlapot vagy közösségi média oldalakat kell készítenie vagy készíttetetnie. Egy weboldal elkészítését azonban fontos döntéseknek és tervezésnek kell megelőznie, hogy a legmegfelelőbb weboldal motort, domain nevet és tárhelyszolgáltatót tudjuk kiválasztani.
A következőkben lépésről lépésre végigvesszük a weboldal készítés menetét. Megnézzük, hogy milyen szempontok szerint érdemes tárhely szolgáltatót és domain nevet választani, valamint azt is, hogy milyen szolgáltatásokat tud nekünk nyújtani a Wordpress nevű tartalomkezelő rendszer.
Első lépés: a megfelelő domain név
A domain neve a legtöbb esetben a cég neve szokott lenni, vagy annak rövidített változata, vagy valamilyen ún. kulcsszavas vagy „márkanév jellegű” domain név. Ez utóbbiban akkor lehet érdemes gondolkodni, hogyha egy nagyobb oldalban gondolkodunk, márkát építünk. Itt fontos a könnyen megjegyezhető rövid, de frappáns elnevezés, amit az ember, ha meglát vagy meghall egy reklámban, könnyen meg tud jegyezni.
Keresőoptimalizálási szempontból lehet kifizetődő a kulcsszavas domain név. Ez azt jelenti, hogy a névbe belefogalmazzuk a fő tevékenység megnevezését. Ilyen lehet pl. a „festomester” név, ami ideális választás abban az esetben, hogyha a fő tevékenység a festés. Meglehet, hogy a Google azt mondja, nem számítanak rangsorolási előnynek a domain névben szereplő kifejezések, a találati listából történő átkattintásoknál azonban magasabb arányt lehet így elérni. A magasabb kattintási arány viszont rangsorolási tényező, így indirekt módon a kulcsszavas domain név is az lehet. Túl hosszú nevet azonban nem érdemes választani, itt is törekedni kell a tömörségre és megjegyezhetőségre.
Második lépés: tartalomkezelő rendszer
Többféle ún. CMS-ből (tartalomkezelő rendszer) választhatunk, igazából ezek szinte kivétel nélkül gyakorlatilag ingyenesek. A legtöbbek által használt talán a Wordpress, ami gyakran frissül, rengeteg kiegészítővel bővíthető, igazából az egyszerű bemutatkozó oldalaktól kezdve komplett webáruházakat is készíthetünk vele.
A kezelő felületnek van magyar nyelvű fordítása, valamint az elkészült oldalakat is lehet magyarosítani. Azt azért érdemes még kiemelni, hogy népszerűsége miatt gyakori célpontja a hackertámadásoknak. Aki ezt használja, próbálja meg mindig a legfrissebb verzióra frissíteni és feltenni a biztonsági kiegészítőket. Abban az esetben egyébként, hogyha csak egy céges bemutatkozó honlapban gondolkodunk, ahol nincs szükség folyamatos tartalomfrissítésre, érdemesebb hagyományos HTML alapú oldalt készíteni, így a karbantartás egyszerűbbé, az oldal pedig biztonságosabbá tehető.
Harmadik lépés: megfelelő tárhelyszolgáltató kiválasztása
Ez a döntés már nagyban attól fog függni, hogy milyen tartalomkezelőt választottunk, hiszen míg mondjuk egy sima HTML oldalhoz alig fog kelleni pár megabyte tárhely, addig egy Wordpress oldalhoz párszáz megabyte is kellhet alaphangon, nem beszélve a MySql támogatásról. Webshopok esetén inkább gigabyteokban kell gondolkodni, hiszen a sok feltöltött kép könnyedén megtelíti a tárhelyet. Egyre elterjedtebbek már az SSD szolgáltatók, ami gyorsabb oldalbetöltést eredményezhet, ezek viszont árban általában drágábbak a hagyományos – merevlemezes megoldásoknál.
Amennyiben a magyar piacot célozzuk meg, úgy mindenképpen ajánlott Magyarországon elhelyezett adatcenterben tárolni a weboldalt, több különböző ország, vagy nagyobb nemzetközi oldal esetén pedig valamilyen felhő alapú CDN szolgáltatót igénybe venni. Nem csak az ár kell, hogy legyen a befolyásoló tényező, fontoljuk meg a nagyobb cégek által nyújtott egyéb lehetséges előnyöket is, mint pl. biztonság, mentések vagy az ügyfélszolgálat rendelkezésre állása.